Az itt közölt jogesetben a bíróság az Art., a Gt. és a Cégtörvény szabályait alkalmazva döntött a beltag felelőssége kérdésében. Nem vitás, hogy a Bt.-nek végrehajtható adótartozása áll fenn, melyet a társaságtól behajtani nem lehetett. A jogvita abban áll, hogy a felperesi álláspont szerint a 2003-ban kelt módosító okirat alapján a beltagsági viszonya 2003-ban megszűnt, ezért az ezt követően keletkezett tartozásokért nem felel.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: a Vtv.) és a törvény végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet alapján a vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minő-sülő terület tulajdonosát illeti meg.
A törzstőkével, alaptőkével kapcsolatos gazdasági események jogszabályi háttere a megváltozott tőkeminimum kapcsán
Gyakran előfordul, hogy a foglalkoztató nem értesül időben arról, hogy munkavállalója magánnyugdíjpénztár tagja, vagy később jut tudomására olyan információ, amely számára tagdíjfizetéssel összefüggő kötelezettséget von maga után, ugyanakkor az érintett időszakra már a teljes összegű nyugdíjjárulék bevallásra és befizetésre került.
A könyvelők életében elég sok bosszúságot okoz az utólag adott vagy kapott engedmények késedelmi kamattal arányos és nem arányos részének szétvá-lasztása. Pedig elkerülhetetlen a feladat, mert a társasági adó törvény szerint a nem arányos résszel adóalapot kell korrigálni. 2008-tól ez a „kellemetlen” szabály csak látszólag szűnt meg a törvényben, fellélegezni tehát nem lehet; a számviteli törvény szerinti két eredménykategóriára továbbra is meg kell osztani az engedmény mértékét.
A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény ismeretének szükségessége leggyakrabban a játékautomata, pénznyerő automata működtetése kapcsán érinti a vállalkozásokat. Nem ritka azonban a sorsolásos játék szervezése, vagy a cégek reklám céljából történő ajándéksorsolása sem.
A személyi jövedelemadó törvény szerint adómentes a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben természetben adott – egyébként adóköteles – juttatás együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. A szövetkezeti közösségi alap jogi, adózási és számviteli szabályait foglaljuk össze.
A távolléti díj 1995. évi bevezetése a jogalkotó azon szándékát fejezi ki, hogy a munkavállaló a munkavégzésért járó bérhez közel eső díjazásban részesüljön mindazon esetben, amikor a Munka Törvénykönyve (1992.évi XXII. törvény, a továbbiakban: Mt.) munkavégzési kötelem nélkül díjazást ír elő. Az Mt. ezen cél megvalósulásának érdekében meghatározza azon módszert, ahogy a távolléti díjat időbér, órabér, teljesítménybér esetén számítani kell.
