Címkék: adásvétel, autó, autólízing, bérbeadás, cégautó, még több »
Részlet a Lízing kézikönbyvből:
A mai értelemben vett lízing az ’50-es évek elején jelent meg az Egyesült Államokban, ezt követően a ’60-as évtized első felében terjedt el Európában és Japánban, majd a ’70-es és ’80-as években – bár eltérő mértékben – az egész világon. Magyarországon a lízingre vonatkozó szabályozás csírái a hetvenes években jelentek meg, bár gazdaságilag jelentős szerephez csak a kétszintű bankrendszer kialakulása és a rendszerváltás után jutott.
A lízingpiacnak a legtöbb országra jellemző, bár eltérő intenzitású növekedése azt bizonyítja, hogy a lízing olyan pénzügyi innováció, amely a gazdasági életben tartós helyet vívott ki magának, sikere nem az átmenetileg kedvező piaci feltételekkel, hanem a gazdaság részéről jelentkező finanszírozási igényekkel magyarázható. A lízingműveletek igen jó lehetőséget jelentenek a pénzpiac résztvevői számára ahhoz, hogy szolgáltatásaik körét bővítsék, és tevékenységük volumenét növeljék. A gépek és berendezések bérbeadása pedig növeli az iparvállalatok és kereskedő cégek eladásait. A szükséges pénzügyi támogatást a bankok, vagy más pénzügyi közvetítők biztosítják, esetleg közös lízingcég létrehozásával.
Annak ellenére, hogy a bérleti szerződések országonként jelentős eltéréseket mutatnak, tükrözve a nemzeti jog-, adó- és számviteli rendszerek sajátosságait, a lízing lényege mindenütt azonos: a bérleti időre a bérbe adott anyagi és immateriális javak tulajdon- és használati joga elkülönül.
A lízing, mint finanszírozási technika, újszerűsége miatt több országban még nem született a lízingre vonatkozóan jogi szabályozás. Magyarországon is még várat magára, hogy a lízing, mint önálló szerződéstípus jogi szabályozást nyerjen. Ugyan a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a szerződő felek a szerződés tartalmát szabadon határozzák meg a jogszabályi keretek között, és így a lízingszerződésnek legális akadálya nincs, azonban a gyakorlatban számos probléma vetődik fel, amely a jogi szabályozás szükségességét indokolja.
A kézikönyv a lízing rövid történeti áttekintését követően, a lízingszerződés szerződéses rendszerben való elhelyezkedését taglalja. Kitér a lízing fogalmi meghatározására, sajátosságaira és típusaira. Majd a lízingszerződés lényegi kérdései között tárgyalja a lízingügyletek során a gyakorlatban felmerülő jogi problémákat és az ezekhez kapcsolódó magyar bírói gyakorlatot, így többek között a kellékszavatosság, a kárveszély-viselés kérdését és a szerződés megszüntetésének lehetséges jogkövetkezményeit. Kiemelt szerepet kap a lízing gazdasági vonatkozásainak bemutatása: a számviteli elszámolás és a lízing konstrukciók adóügyi megítélésének egyes esetei az általános forgalmi adó, társasági adó, illeték és személyi jövedelemadó törvények vonatkozásában. A nemzetközi kitekintés tárgykörében az Unidroit Egyezményről és a lízing nemzetközi számviteli szabályairól is olvasható néhány rövid gondolat.
A kézikönyv elsősorban gazdasági szakemberek, könyvelők, adótanácsadók számára készült, de segítséget nyújthat a felsőoktatásban részt vevő hallgatók, illetve a téma iránt érdeklődők számára is.
