Orvosok, egészségügyi dolgozók szabadfoglalkozásban

Milyen szabadfoglakozási, vállalkozási lehetőségeik vannak az orvosoknak és az egészségügyi dolgozóknak? És ami van, az mivel jár? Milyen foglalkozási lehetőségek vannak munkaviszonyon kívűl és munkaviszony mellett? Milyen jogi formában végezhetik önállóan tevékenységüket? Hogyan lesz a megszerzett bevételből személyes jövedelem? Milyen adózási alternatíváik vannak? A könyvet vásárláskor automatikusan küldjük e-könyv (pdf) formátumban is.

• Formátum: Könyv + e-Könyv (Pdf)
• Kiadó: Adónet.hu
• Kiadás éve: 2023
• Szerző: Dr. Szabó Tibor
• Terjedelem: 133 oldal e-könyvben: 120 oldal

Részletes leírás

Hogyan vegyük ki a pénzt az ilyen tevékenységgel foglalkozó vállalkozásból? Melyik most a legkedvezőbb adózási mód, amelyikben a legkisebb az adóteher? Ezekre az egyszerű kérdésekre kívánjuk megadni a válaszokat az érintetteknek, ugyancsak egyszerűen és közérthetően. 

Az „egészségügyi dolgozó” fogalma alatt az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4.§ a) pontjában adott meghatározást értjük:
a) egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy,
aa) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy
ab) aki nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban, 

Meg kell említeni, hogy az orvosok, egészségügyi dolgozók szabadfoglalkozási lehetőségeit nagyban korlátozzák az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény rendelkezései. Ez szerint az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál – a közreműködő kivételével - eleve csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni (1.§/4/). A törvény összeférhetetlenségi szabályai szerint az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (gyakorolható tevékenység) kivételével – kizárólag előzetes engedéllyel létesíthet (4.§/1/). Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén kizárólag előzetes engedéllyel végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki. Az előzetes engedély kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott szakmában történő tevékenységvégzésre adható meg (4.§/2/). Ezek a szabályok 2023 év elején is fennállnak. 

Ezzel együtt az orvosok, egészségügyi dolgozók szabadfoglalkozási lehetőségei némileg gúzsba kötve, de élnek. Például az elmúlt évek szabályozási változásai az orvosi szabadfoglalkozás jogi kereteit adó 2003. évi LXXXIV. törvényt - az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről – alig érintették. 

Ezek alapján kiadványunkban a nem állami, nem önkormányzati, azaz magán-egészségügyi szolgáltatóknál alkalmazható foglalkozási, vállalkozási formákat és az azokhoz kapcsolódó adózási módokat mutatjuk be. 

A tevékenység végzésének általános feltételeként csak megemlítjük, hogy egészségügyi tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett -  főszabály szerint csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának – azaz tehát  Magyar Orvosi Kamarának, vagy a Magyar Gyógyszerészi Kamarának, vagy a  Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának  (2006. évi XCVII. törvény 14/A.§). 

Az orvosok, egészségügyi dolgozók önálló tevékenységben, szabadfoglalkozásban az alábbi vállalkozási formák és adózási alternatívák közül választhatnak:

1. Szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó
2. Szabadfoglalkozású egyéni vállalkozó (az átalányadó, vagy a vállalkozói szja alatt)
3. Az egyéni egészségügyi vállalkozó (az átalányadó, vagy a vállalkozói szja alatt)
4. Társas vállalkozás (gazdasági társaság) - a tárasági adó vagy a a kisvállalati adó alatt. 

Ha vállalkozási lehetőségekről, adóterhekről beszélünk, akkor szükségszerűen ki kell térnünk a jövedelemadózás, az általános forgalmi adó, a helyi iparűzési adó szabályaira, a könyvelési és ügyviteli kötelezettségekre is. 

Adott esetben – más foglalkozásokban - a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózás lehet a legkedvezőbb adózási alternatíva, a havi 50.000,-Ft tételes adójával, amely mentesít az szja, szociális hozzájárulási adó és a járulékok megfizetése alól. Viszont alkalmazhatóságát bármely szabadfoglalkozású tevékenységben nagyban korlátozza, hogy csak a lakossági (fogyasztói) szolgáltatásoknál alkalmazható. Ez éppenséggel az orvosi, foglalkozásokban nem jellemző. Ezért az új kata szabályaival a továbbiakban nem is foglalkozunk. 

Orvosok, egészségügyi dolgozók az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályait nem alkalmazhatják. 

Az alábbiakban először számba vesszük  az egészségügyi foglalkozásokat, majd röviden és érthetően bemutatjuk az egyes adózási alternatívák jellemzőit, előnyeit és hátrányait, külön fejezetben pedig a részletes szabályaikat.

Tartalomjegyzék

1. FEJEZET – BEVEZETÉS 8
2. FEJEZET – EGÉSZSÉGÜGI FOGLALKOZÁSOK 12
3. FEJEZET – VÁLLAKOZÁSI-FOGLALKOZÁSI FORMÁK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
– ÖSSZEHASONLÍTÁS 14
3.1. Szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó 16
3.2. Szabadfoglalkozású egyéni vállalkozó 20
3.3. Az egyéni egészségügyi vállalkozó 22
3.4. Egyéni vállalkozók jogállása és adózása – összehasonlítás 23
3.4.1. Egyéni vállalkozó az átalányadó alatt 24
3.4.2. Egyéni vállalkozó – a vállalkozói szja hatálya alatt 27
3.5. Orvosi, egészségügyi tevékenység végzése társas vállalkozóként 31
3.5.1. Társas vállalkozás (gazdasági társaság) – a tárasági adó alatt 32
3.5.2. Társas vállalkozás (gazdasági társaság) a kisvállalati adó (kiva) alatt 36
4. FEJEZET – SZABADFOGLALKOZÁSÚ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ MAGÁNSZEMÉLY 38
4.1. 10%-os költséghányad alkalmazása 43
4.2. Tételes költségelszámolás alkalmazása 43
4.2.1. Jellemzően előforduló költségek 44
4.2.2. Igazolás nélkül elszámolható költségek 47
4.2.3. Értékcsökkenési leírás elszámolása önálló
tevékenységben 49
4.2.4. Gépkocsihasználat költségelszámolása 50
4.2.4.1. Üzemanyag-felhasználás elszámolása 50
4.2.4.2. Értékcsökkenési leírás 51
4.2.4.3. Általános személygépkocsi-normaköltség 51
4.2.4.4. A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja 51
4.2.4.5. Útnyilvántartás 52
4.2.5. Költségként figyelembe nem vehető kiadások 53
4.3. Önálló tevékenységet folytató magánszemély könyvelése 54
4.3.1. A gazdasági események bizonylatolása 55
4.3.2. Bizonylatok, nyilvántartások megőrzése 56
4.3.3. Az alapnyilvántartások típusai és közös szabályai 57
4.3.4. A naplófőkönyv 58
4.3.5. A pénztárkönyv 59
4.3.6. A bevételi és költségnyilvántartás 60
4.3.7. A bevételi nyilvántartás 61
4.3.8. Részletező nyilvántartások 62
5. FEJEZET – EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ÁTALÁNYADÓZÁSA 63
5.1. Az átalányadó jellemzői 63
5.1.1. Az átalányadó választásának feltételei 67
5.1.2. Az átalányadó ismételt választása 68
5.1.3. Az átalányadózás választásának bejelentése – és változás-bejelentési kötelezettségek 68
5.1.4. Az egyes tevékenységek költséghányadai 69
5.1.5. Eljárás költséghányad-váltás esetén 71
5.1.6. A bevételekre vonatkozó szabályok 71
5.1.7. Támogatásokra vonatkozó szabályok 72
5.1.8. Az átalányadó mértéke 72
5.1.9. Átalányadó mentesség 72
5.1.10. Az átalányadó-előleg fizetése 73
5.1.11. Eljárás a bevételi értékhatárok átlépése esetén 73
5.1.12. Eljárás az átalányadó szabályainak jogosulatlan alkalmazása esetén 74
5.1.13. Áttérés vállalkozói szja-ról az átalányadóra 74
5.1.14. Az átalányadóra való jogosultság megszűnése a számla- nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt 75
5.1.15. Eljárás az egyéni vállalkozói tevékenység
megszüntetése esetén 75
5.2. Adó és járulékfizetés átalányadó alatt 75
5.2.1. Főállású átalányadózó egyéni vállalkozót havonta
terhelő közterhek alapja és mértéke: 77
5.2.2. A mellékfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke: 78
5.2.3. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja
és mértéke: 78
5.3. Bevallási kötelezettségek átalányadózás esetén 79
5.3.1. Negyedéves adó- és járulékbevallás 79
5.3.2. Szja bevallás 80
5.3.4. Helyi iparűzési adó bevallása 80
5.3.5. Általános forgalmi adó bevallás 80
5.4. Könyvelés az átalányadó alatt 81
6. FEJEZET – EGYÉNI VÁLLALKOZÓ
– A VÁLLALKOZÓI SZJA HATÁLYA ALATT 82
6.1. A vállalkozói szja jellemzői 83
6.1.1. Költségelszámolási szabályok és elszámolható költségek 84
6.1.2. A vállalkozói kivét 90
6.1.3. Az értékcsökkenési leírás szabályai vállalkozói szja alatt 91
6.1.3.1. Főbb bevétel-csökkentési lehetőségek a vállalkozói szja alatt 91
6.1.4. Megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása 91
6.1.5. Kisvállalkozások adókedvezménye 93
6.1.6. Vállalkozói szja-előleg fizetés 94
6.1.7. Jövedelem-(nyereség) minimum a vállalkozói szja alatt 94
6.2. Havi adó és járulékfizetés a vállalkozói szja alatt 94
6.2.1. A főállású egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke a vállalkozói szja alatt 96
6.2.2. A mellékfoglalkozású egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke a vállalkozói szja alat 97
6.2.3. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke a vállalkozói szja alatt 97
6.2.4. A minimálbér és garantált bérminimum szabálya és alkalmazása 97
6.3. Bevallási kötelezettségek a vállalkozói szja alatt 98
6.3.1. Havi adó- és járulékbevallás – és fizetés 99
6.3.2. Szja bevallás 99
6.3.3. Helyi iparűzési adó bevallása 100
6.3.4. Általános forgalmi adó bevallás 100
6.4. Hogyan vegyük ki a pénzt az egyéni vállalkozásból? 100
6.5. Könyvelés a vállalkozói szja alatt 103
6.5.1. Könyvelési alapelvek egyéni vállalkozásban 104
6.5.2. A naplófőkönyv és a pénztárkönyv közös szabályai 107
6.5.3. Naplófőkönyv vezetése 107
6.5.4. Pénztárkönyv vezetése 108
6.5.5. Részletező nyilvántartások vezetése 109
6.5.6. Alapvető bizonylati szabályok 110
7. FEJEZET – SZJA KEDVEZMÉNYEK MAGÁNSZEMÉLYEKNEK
ÉS VÁLLALKOZÓKNAK 113
7.1. A 25 év alatti fiatal / 30 év alatti anya kedvezménye
az őstermelőknél 114
7.2. A családi kedvezmény szabálya 115
7.3. A családi járulékkedvezmény 116
7.4. Az első házasok kedvezménye (Szja tv. 29/C.§) 117
7.5. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (Szja tv. 29/D.§) 117
7.6. Személyi kedvezmény súlyos fogyatékosság esetén
(Szja tv. 29/E.§) 118